Sertés

HŰTÉS PÁRÁSÍTÁSSAL A SERTÉSTELEPEKEN

Amikor beköszönt a hőguta, senkinek sincs étvágya egy hatalmas ebédet végigenni. Amikor a hőmérséklet eléri a 30-40⁰C-t, a sertések is valószínűleg szívesebben álmodoznak egy kellemes pocsolyáról, mint a rájuk váró táplálékról.

Az állatok növekedési ütemét jelentősen befolyásolhatják az extrém körülmények. A sertések például hűvös környezetben többet esznek, mert igyekeznek fenntartani a testhőmérsékletüket, míg a melegebb környezetben csökkenhet a hízási ütem, sőt, az állatokat környezeti stresszhatás érheti.

Minden állatra vonatkozóan létezik egy olyan hőmérséklettartomány, amelyben az állat a legkényelmesebben érzi magát, és amelyben a testhőmérséklete állandó. A nyáron tapasztalható magas hőmérséklet gyakran jelentősen meghaladja a sertésekre vonatkozó semleges tartományt. A légkondicionálás túl drága ahhoz, hogy megoldásként számításba jöjjön, így a sertések vízzel történő permetezése az egyik olyan mód, amivel a stresszhatást csökkenteni lehet.

Kísérletekkel bizonyított tény, hogy a magas környezeti hőmérséklet (25⁰C felett) kedvezőtlen hatással van a sertések étvágyára, és ezzel együtt a gyarapodásukra is. Ahogy nő a hőmérséklet, úgy jelentkeznek egyéb fizikai tünetek is: emelkedik a végbélben mért hőmérséklet, valamint a légzésszám és a pulzusszám is. A sertések fizikai tüneteinek kiértékelésével megállapítható volt, hogyan lehet minimális vízfogyasztással megfelelő hűtést elérni. A kutatások szerint a hűtést elegendő csak olyan események közben alkalmazni, amelyek hatására emelkedik a sertések testhőmérséklete, például etetés közben.

A párásításos hűtés bizonyította, hogy hatékonyan képes megelőzni a hőstresszt a sertéshizlaldákban. A vízköd és a vízpermet közvetlenül a sertést nedvesíti, és ezzel növeli a párologtatásos hűtés hatékonyságát. Itt közvetlenül az állat bőrének a felszínét hűtjük, ahelyett, hogy közvetetten, az állat környezetének a hűtésével érnénk el eredményt. Gondoljunk csak arra, hogy milyen hűvöset érzünk akkor, amikor kilépünk a medencéből egy szellős napon. Ugyanezt az elvet alkalmazzuk a sertések párologtatásos hűtése esetében.

A kutatók kísérletben vizsgálták az étkezés és a párásítás összehangolásának kihatását a sertések táplálék felvételére és a táplálkozás időtartamára. Az eredmények azt mutatták, hogy a sertések jelentősen több táplálékot ettek (13%) és hosszabb ideig táplálkoztak (19%), ha közvetlenül az etetést megelőzően hűtötték őket.