Szarvasmarha

HŰTÉS PÁRÁSÍTÁSSAL A SZARVASMARHA ISTÁLLÓKBAN

A hűtés nélkül tartott szarvasmarháknál a magas hőmérséklet stresszt vált ki, ami negatívan befolyásolja a viselkedésüket, fizikai állapotukat, teljesítményüket és a vágási tulajdonságaikat.

Tanulmányok igazolják, hogy 26⁰C hőmérséklet felett a tehenek kevesebbet esznek, és csökken a súlyuk. Visszaesik a tejtermelésük. Szaporodási készségük, egészségük és a tejtermelő képességük is szoros kapcsolatban áll a hőmérséklettel. Egy elszenvedett hőstressz hosszú hónapokra kihat, negatív hatása még a hűvösebb hónapokra is befolyással lehet. A hőstressz a jól tejelő állatokat érinti a legnagyobb mértékben. És ezzel együtt, az ön pénztárcáját!

A marhák által elszenvedett hőstressz több környezeti hatás – a levegő hőmérséklete, a légmozgás, a levegő relatív nedvességtartalma és a közvetlen napsugárzás – együttesének a következménye. A tehenészek árnyékoló tetőkkel, ventilátorokkal és bőséges friss ivóvízzel igyekeznek megkönnyíteni a marháknak a hőség elviselését, de sokszor ez nem elég. Van, ahol víz permetezésével próbálnak további hűtő hatást elérni – ezt a gyakorlatot követik több olyan vidéken, ahol rendszeresen előfordulnak forró időszakok, magas légköri nedvességtartalommal.

A kutatások azt mutatják, hogy a szakaszos párásítás az árnyékolással és a mesterséges légmozgással együtt megfelelően hatékony módja a tehenek hűtésének, és hatékonyan védi ki a tejtermelés visszaesését a forró, párás időszakokban. A nagynyomáson üzemelő fúvókákkal előállított vízköd elegendő vizet juttat ki az állatok bőrének lehűtésére. A víz a párolgás során hőt von el a levegőből és az állatból, ugyanúgy, mint az izzadás. A ventilátorokkal előállított légmozgás pedig még hatékonyabbá teszi a rendszert.

 

Az eredmények azt mutatják, hogy a megfelelően működtetett párásító rendszerrel hűtött

TEJHOZAM: +4kg/nap (tehenenként) állatok tejtermelése nő.

A tanulmányok szerint a legjobb eredményt a párásítás és a ventilátorok együttes alkalmazása hozta, mert itt sokkal kisebb a feleslegesen kijuttatott, elvezetendő víz mennyisége a hagyományos permetezéses módszerhez képest.

A párásítással és ventilátorokkal történő hűtés hatása az állatok viselkedésére, egy dél-olasz példa alapján

Két éven keresztül, az év legforróbb időszakában tesztelték a módszert három dél-olasz állattartó telepen. A kísérletben részt vevő telepeken fríz marhákat tartottak, az állomány felét párásításos és ventilátoros hűtés mellett, a másik felét természetes módon. A kiértékelés azt mutatta, hogy a hűtött térben tartott állatok tejhozama átlagosan 1-3, a legforróbb időszakban pedig 2-4 kg/állat/nap értékkel haladta meg a másik csoportét. A hűtött területen több állat állt az etetőknél, és kevesebb feküdt, mint a természetes módon tartott állománynál.