Textilipar

TEXTILIPAR

Mint sok más iparágban, a textiliparban is sok előnnyel járhat a levegő nedvességtartalmának szabályozása a párásító rendszerrel.

A textiliparban használt fonalak feldolgozásánál fontos tényező az anyag nedvességtartalma, melyet befolyásol a levegő páratartalma. A túl száraz levegő sok kellemetlenséget okozhat. A légkondicionálással nem rendelkező, vagy másfajta légkondicionálással rendelkező textilgyárakban gyakori probléma a hímzés, szövés és orsózás közben fellépő fonalszakadás, és gondot okoz a magas statikus elektromosság is.

Ha a gyapjút 60% helyett 70% relatív nedvességtartalmú helyen tároljuk, 15%-kal megnő a rugalmassága, és jelentősen csökken a feldolgozás közbeni szálszakadás. Ha a párásító rendszerrel megfelelő szinten tartjuk a levegő nedvességtartalmát, azzal minden természetes szálnak növelhetjük a szakítószilárdságát, kiküszöbölhetjük a statikus elektromosságot, javíthatjuk a szálak és fonalak feldolgozhatóságát, csökkenthetjük a levegőben lebegő anyagok mennyiségét, és kedvezőbb környezeti feltételeket teremthetünk a dolgozóknak.

STATIKUS ELEKTROMOSSÁG

A textiliparban jól ismert tény, hogy a levegő nedvességtartalma, és ezzel együtt a textilszálak nedvességtartalma fontos szerepet játszik a statikus elektromosság csökkentésében. A teljesen száraz  szálak – bármilyen fajta legyen is – magas elektromos ellenállással rendelkeznek. Ha azonban nő a relatív páratartalom, a szálak nedvességet vesznek fel, csökken az elektromos ellenállásuk, és ezzel csökken az elektrosztatikus feltöltődésük is.

PÁRATARTALOM ÉS A FONALAK TULAJDONSÁGAI

A fonalak súlyában jelentős szerepet játszik a nedvességtartalom. Száraz súlyukhoz viszonyítva a pamut 7%, a szintetikus szálak 2-3%, a gyapjú 18% nedvességet képes felvenni.

PORMEGKÖTÉS

A párásító rendszer lehetővé teszi a lebegő részecskék által okozott probléma megoldását is. A párásított levegőből nemcsak a fonal, hanem és a por is nedvességet vesz fel, növekszik a részecskék súlya, és nem terjednek a levegőben olyan könnyedén.

HŰTŐHATÁS

A textilipar számára előnnyel jár a nagynyomású párásító rendszer hűtő hatása is. A vízköd apró cseppecskéit gyorsan elnyeli a levegő, a párolgás pedig lehűti a levegő hőmérsékletét.

MUNKAKÖRNYEZET

A száraz levegő főleg a téli hónapokban okoz problémákat a dolgozóknak, amikor a munkaterületen fűteni kell. Ilyenkor a következő gondokkal találkozhatunk, melyek mind befolyásolják a dolgozók közérzetét:

– A szem és az orr nyálkahártyájának kiszáradása, égő érzés, fájdalom

– Fertőzésveszély, mert a kiszáradt orrnyálkahártya nagyon érzékeny

 

– Enyhe dehidratáció miatti fejfájás
– Nagy koncentrációjú lebegőanyag szennyezés- Folyékony ragasztók, festékek, oldószerek fokozott párolgása

– Statikus elektromosság

– Közvetlen negatív hatás a gyártási folyamatra, anélkül, hogy a problémát visszavezetnék a kiváltó okra, a száraz levegőre. A termelés gyakran leáll az ismétlődő gyártási hibák miatt, a munkával járó stressz nő.

Az 55% és 70% közötti relatív páratartalom biztosítja a textilipar számára azt a környezetet, amelyben a leghatékonyabb a termelés, a legritkább a leállás, a legjobb a minőség, a legkevesebb a selejt – és a legnagyobb a nyereség.